A geohálók számos változatban, természetes anyagú vagy acélhálókként képviseltetik magukat kínálatunkban. Az acél geoháló elsősorban sziklafalak védelmére való, mert meggátolja a kőhullást, ezzel védi a járműveket és a gyalogosokat a sérülésektől.
A természetes anyagú geohálók közé tartoznak a kókuszhálók és a jutahálók. Elsősorban földes lejtők felszínét védik az erózióval szemben, valamint meggátolják a vetőmagvak kimosódását a talajból. A kókuszhálók általában 3–5 évet bírnak ki, míg a jutahálók átlagos élettartama 1–2 év a fektetést követően.
A természetes erózióvédelmi hálók mindkét fajtája fokozatosan lebomlik a talajban, és a lebomlást követően a telepített zöldfelületet is támogató, talajjavító hatásuk van. Ha szeretnénk biztosak lenni benne, hogy a geomatracokat nem sodorják el a heves esőzések, rögzítsük őket a talajban fa leszúró tüskékkel vagy fém leszúró tüskékkel.
A lejtők felszíni megerősítésekor – például kókusz- vagy juta erózióvédelmi hálók alkalmazásával – több alapvető szabályt be kell tartani. A gyakorlatban azonban ismétlődő hibákat tapasztalunk, még a gyakorlott kivitelezőknél is. A nem megfelelően telepített erózióvédelem következménye lehet, hogy a talaj egy erősebb eső után „lecsúszik”, és a károk helyreállítása sok esetben rendkívül költséges lehet. Nézze meg, melyek a leggyakoribb hibák a lejtők kialakítása során – és hogyan kerülhetők el.